Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nevelési tanácsok - Molnárné Pető Zsuzsanna írása

2014.07.29

 Néhány jó tanács szülőknek gyermeknevelésből

 

„A gyermeknevelés veszélyes dolog,

ha sikerül rengeteg gond és küzdelem az ára,

ha nem sikerül, felülmúlhatatlan fájdalom.”

( Demokritosz)

20 év tapasztalat alapján összegyűjtöttem néhány hasznos útmutatót, tanácsot a gyermekneveléshez, melyeket szeretnék ÖNÖKKEL megosztani. Természetesen mindegyik gyerek más és más géneket hoz magával, különbözőek a környezeti hatások, így a nevelési tanácsok is eltérőek lehetnek. Olyan általános tudnivalókat szeretnék bemutatni, melyet én is többször tapasztaltam már magam és mások nevelési elveiben is.

Utalva az idézetre, valóban nagyon nehéz gyermeket nevelni, még annak is, aki esetleg tanulta a mikéntjét. Hiszen nincs tökéletes gyermek, nincs tökéletes szülő sem, mindenkinek más az erkölcsi normája. A mostani gyermekeket sajnos sokszor negatív magatartási irányba tereli a kortárscsoport, a média és a könnyedebb életfelfogással bíró szülők csoportja is. Így nagyon nehéz szülői elveket betartatni, szabályokat felállítani.

Mik is ezek a normák, szabályok?

·         Soha ne szégyelljünk tanácsot kérni másik szülőtől, mert lehet, hogy nagyon hasznos dolgot tud nekünk javasolni, amit aztán beépíthetünk nevelési elveinkbe.

·         Már egészen pici kortól kezdve tanítsuk meg a gyermekeket köszönni. Alapvető szabály az életben, ugyanakkor sokan sajnálják a gyermeküket (pl. reggel, mert „álmos szegény”) ezért nem is fordítanak rá nagy hangsúlyt, pedig szükséges szabály –általános erkölcsi norma.)

·         A kérem, köszönöm használatát úgyszintén fontos, hogy ismerjék a gyermekek.

·         Tanulják meg a gyerekek a NEM szó jelentését, hiszen nagyon sokszor fogjuk még nekik mondani, tehát jó, ha tisztában vannak vele.

·         Csúnya dolog a hiszti, amit sokszor végig kell néznünk egy bolti bevásárlás során. Ha a szülő igyekszik megmagyarázni a gyereknek, hogy nem tudja megvenni az adott játékot, mert még nem kapott fizetést (ez egy jó szlogen és hatásos is lehet), akkor talán elkerülhető ez a magatartási forma.

·         Nem az a jó szülő véleményem szerint, aki mindig mindent és azonnal megvesz a gyermekének (csak hogy befejezze a hisztit), mert ezzel csak azt éri majd el, hogy mindig többet és többet szeretne a gyermek és könnyen rájön, hogy ezzel a viselkedési formával mindent el is ér.

·         Egy kisiskolás gyermek öltözködése, viselkedése ne legyen azonos a nagyobb nővérének a viselkedésével, öltözködésével. ( Miért is kell már kisiskolásként körmöt festeni, komoly telefon tulajdonosának lenni, kirívó öltözetben menni?) A gyerek gyerek maradjon, ne kis „felnőtt” legyen.

·         Állítsunk fel mindig olyan alapvető magatartási, viselkedési szabályokat, melyeket a későbbiekben is következetesen betartatunk a gyerekeinkkel. Mindig beszéljük meg ezeket a szabályokat a társunkkal, így a gyermekeknek nem lesz módjuk kijátszani a szülőket (Következetes nevelési módszer). Nagyon fontos, hogy ugyanazokat a nevelési elveket képviseljük, ne mondjunk ellent a társunk szabályainak, mert ezzel megtévesztjük a gyermekeket is. Így azt érjük el, hogy mindig a könnyebbik utat választja majd és addig kéri a lehetőségeket, míg valamelyik szülő meg nem engedi végül. (A következetlen nevelési módszerek tipikus példája ez .)

·         Nagyon fontos a határozottság, a következetesség, mert a serdülő korban bizony sokszor lesz szükségünk ezekre a tulajdonságainkra. Ne a gyerek irányítson bennünket, hanem mi próbáljuk meg a megfelelő irányba alakítani, terelgetni őket (már egészen kicsi korban beleeshetünk abba a hibába, hogy a „gyermek nevel bennünket”, nem pedig mi Őt! Ebből problémák lehetnek a későbbiekben).

·         Mindig tartassuk be a gyerekekkel a felnőttek iránti tiszteletet! ( Ez magunkra is vonatkozik, mert serdülő korban bizony sokszor hall olyan kijelentést a szülő, amit nem szeretne!)

·         Egy –egy vita után igyekezzünk megbeszélni a gyerekekkel a történteket. Tudatosítani kell bennük, hogy miért is volt mérges a szülő? Azzal is legyen tisztában a gyerek, hogy a szülő szeretete nem változott, csak arra a magatartásra, viselkedési formára volt mérges, amit a gyermek produkált. Soha ne mondjuk azt neki, hogy” NEM SZERETLEK ”, mert ezzel komoly érzelmi válságba sodorhatjuk a későbbiekben.

·         Még a legjobb családi nevelés mellett is előfordul, hogy olyat tesz a serdülő gyermek, aminek súlyos, esetleg rendőrségi következményei lehetnek. Ne feledjük el, hogy mindenki hibázhat! Kamaszkorban bizony sokszor kerülhetnek olyan szituációba a gyerekek, aminek fel sem fogják a következményét, csak akkor, amikor benne vannak a problémában. Pusztán vagányságból, vagy mert ilyeneket is látnak a médiában („könnyen meg lehet szerezni bármit” tartalmú műsorok ), vagy az áruk mennyisége szédíti meg a fiatalokat az áruházakban és meggondolatlan lépésre szánják el magukat. Abban az esetben, ha tanul a hibáiból a gyermek, nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert akkor remélni lehet, hogy nem tesz többé ilyet! Akkor van baj , ha ezek az esetek többször megismétlődnek, mert ott már nem beszélhetünk pusztán „megbotlásról”. A legnagyobb bajban is legyünk mindig a gyermekünk mellett, biztosítsuk őt a szeretetünkről, mert ilyenkor nagyon meg van ijedve, fél a következményektől és ha nem érzi a szülőket a háttérben, akkor bizony a sodródás útjára léphet, amit nagyon nehéz később megállítani. (Egyenes út lehet a bűnözés felé!!)

·         Tanulás terén ne a szülő akarjon jó, vagy maximális bizonyítványt, hanem a gyerek érezze úgy, hogy szeretne jobban tanulni. Célja legyen a továbbtanulás, mert akkor küzdeni is fog érte! Minden gyerek a neki megfelelő legjobb eredményt hozza ki magából, így nem érzi majd azt, hogy kényszerből kell jól teljesítenie. Egy céltudatos gyermek magának tanul jól !

·         Tartsuk mindig tiszteletben a gyerekek magánéletét. Egy jó szülő-gyerek kapcsolatban úgyis közli azt a gyermek, ami ránk tartozik. („A levéltitok” rájuk is vonatkozik, mert bizalomvesztés jöhet létre abban az esetben, ha rájön a kamasz, hogy a szülő belenézett a leveleibe, ezáltal betekintett a privát szférájába. Ettől fogva fennáll az a veszély, hogy nem közöl velünk semmit sem!)

·         Mindig arra kérjük őket, hogy az igazat közöljék velünk, mert előbb-utóbb úgyis kiderül a hazugság!

·         Nagyon fontos még, hogy a serdülők baráti társaságát, amennyiben valóban megfelelő, fogadjuk el, mert ebben az időszakban a kortárscsoport szerepe a vélemények meghozatalában sokkal nagyobb, mint a szülőké. Könnyen rideggé válhat a szülő-gyerek kapcsolat, ha állandóan viaskodunk a barátok ellen. Barátja mindig legyen a gyerekeknek, mert ez is a sodródás, a kitaszítottság útja felé vezetheti őket!

·         Utolsó hasznos tanácsom: BÍZZUNK GYERMEKEINKBEN! Ha odafigyeltünk rájuk egészen pici kortól kezdve, akkor tudni fogják, hogy meddig mehetnek el a szabályok megsértésében, hol az a határ, aminél már komoly gondokat okoznak maguknak és a szülőknek is. Mindig nem lehetünk mellettük, így hagyatkozzunk az értékítéletükre!

Boldog, kiegyensúlyozott, problémamentes nevelést kívánok minden szülő társamnak!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.